Elég! Nem bírom!

Elég! Nem bírom! Nincs több ötletem! Kifogytam az eszközökből! Elfáradtam! Ismerős valamelyik? Vagy mind? Nekem is! A kis (1 év) korkülönbséggel született gyermekeim, a napi kihívások, a rengeteg szerep, amik között lavirozok, gyakran sodortak (sodornak) ilyen érzések felé. De mi lehet a megoldás? Mert a feladás Réka (3) és Milu (4) mellett nem opció! Hátrébb lépni kettőt! És onnan nézni az adott problémára. 5 év múlva számítani fog az, ami miatt ma rosszul érzem magam? Nem? Akkor 5 percnél többet nem áldozok rá! Mi segíthet még? Hogy átprogramozom magam, és nem problémaként tekintek rá, hanem kihívásként. Mert egy dolgot pillanatok alatt meg tudok változtatni: a dolgokhoz való hozzáállásomat! És ha egyedül így sem megy, akkor bátran kérek segítséget! A környezetemtől, szakembertől, vagy akár a FB csoportomtól. Mert attól még jó anya vagyok, ha néha elfáradok, besokallok. És te is jó anya vagy! Tudom, hogy a legjobb tudásod szerint csinálod! És a legjobbat akarod a gyermekednek! Csak gondolj arra, hogy holnap egy új nap, új lehetőségekkel.